4+1 ékszerész csapda és kivédése

Hogyan kerülhetjük el a megtévesztéseket és csapdákat az ékszerboltban? Mi az, amit nem mondanak el az ékszerészek? Mire gondolnak az ékszer kereskedők, amikor megpróbálják eladni az ékszerüket?Hogyan viselkedjünk egy ékszerüzletben, hogy komolyan vegyenek? Lehet alkudni az ékszerüzletben?

Nos, mindezekre megkaphatja a választ, ha türelmesen végig olvassa a cikkemet. Kellemes időtöltést kívánok!

Miért van az, hogy két ékszert, hasonló küllemmel teljesen más árkategóriába sorolnak. Reális ez? Átverésről van szó?

Alapvetően négy kategóriába sorolom az ékszervilágban a megtévesztéseket:

1.)

Legnépszerűbbek...

Ezek azok a módszerek, amiket legnehezebb kivédeni. Az ékszerész kihasználja a vásárló tapasztalatlanságát.

Konkrét példa: az emberek nagy többsége úgy gondolja, hogy a brill = gyémánt, ami nem igaz! A brill egy csiszolási forma, amit számos drágakőnél lehet alkalmazni.

Mi történik?

Bemegyünk egy ékszerüzletbe konkrét tervek nélkül. Szeretnénk körülnézni vagy „meglepni” magunkat egy aprósággal. DE nincs meg az elhatározásunk a vásárláshoz.

Bámészkodunk és egyszer csak megpillantunk egy szép medált, amit szívesen viselnénk és a kő is gyönyörű benne. Megkérdi milyen tulajdonságokkal bír az ékszer és az ékszerész kimondja a kulcsszót: BRILL.

Úristen ez egy gyémánt! És nem is drága. Ezt nem hagyhatom ki, még úgyse volt gyémánt ékszerem és most már tényleg megengedhetem magamnak. Az ékszerész is kedves és becsületesnek tűnik, lesz ami lesz megveszem! Idővel az embert fúrja a kíváncsiság, jó üzletet kötött-e? Bemegy az első ékszerbecsüshöz, zálogoshoz és megtudja az igazságot. Hazudott az ékszerész?!

NEM! Tudta hogy megtévesztei Önt? Valószínűleg igen. Utólag tehet bármit? SEMMIT! De megelőzhettük volna a bajt...

Ez egy igazi gyémánt?

Megoldás: mindig konkrét kérdéseket tegyünk fel:

·        Nemesfém ez az ékszer?

·        Milyen? Ezüst, platina, arany?

·        Természetes drágakő található az ékszerben?

·        Milyen fajtájú a drágakő?

·        Milyen minőségű a drágakő? Zárványos (kisebb-nagyobb hibák a drágakőben)? Tiszta? Mekkora lenne az értéke, ha nem lenne befoglalva?

·        A vásárlást követően ad tanúsítványt vagy független értékbecslő által kiadott certificatot?

·        Garanciát vállal a termékére? Milyet? Elsősorban drága ékszereknél szokás kérni.

·        Az „Ékszervásárlási útmutató” című cikkben olvasottak praktizálása és a további cikkek rendszeres olvasása sokban segítheti a megtévesztések kiszűréséhez

Ne feledje a leglényegesebbet: Nincs buta kérdés! Bizonytalan? Szeretne biztos lenni a vásárlásban? Ha az ékszerész ebben nem hajlandó segíteni és nem partner ebben, akkor azt kell mondanom, hogy rossz helyen kopogtatott.

  Az ékszer vásárlás bizalmi kérdés, ha az ékszer kereskedő semmit sem hajlandó tenni ennek kiérdemlésében, akkor hiába jó és szép a terméke. Ráadásul valószínűleg megvan az oka annak, miért nem segítőkész és miért nem hajlandó válaszolni a kérdéseinkre. Nem érdemes gyanakodva, kétkedéssel, öröm nélkül viselni egy ékszert...

Egy másik tipikus példa a népszerű megtévesztéseknél, amikor azt mondják az opálról, hogy természetes, csak hogy a valódi opált (mesterséges módon) „összedarálták” majd abból létrehoztak (kiolvasztottak) egy természetes követ.

Ez talán a leghihetetlenebb és legelképesztőbb történet, amit az opálról hallottam. Tehát elsősorban az opálnak az állaga és tulajdonsága nem teszi lehetővé az „összedarálást” majd egy szabályos drágakő létrehozását.

A másik pedig, hogy ha az ember mesterséges úton beavatkozik a kő szerkezetébe, akkor az már nem lehet természetes.

Egy természetes boulder opál!

2.)

Leggyakoribb...

Ebben az esetben az ékszerész apróbb vagy nagyobb csúsztatásokkal próbálja meggyőzni a bizonytalan vevőt. Sajnos azt kell mondanom, hogy ebbe a csapdába még a legerkölcsösebb ékszerészek is beleesnek.

Tipikus példák, amikor az eladó azt mondja a vevőnek, hogy a kő pl. zafír, de nem fejezi be a mondatot, hogy zafír utánzat, ami tulajdonképpen magyarra lefordítva mondjuk üveg vagy műanyag, de lehet más anyagból is.

Vagy például csak annyit mond az eladó, hogy rubin gyűrű, de nem mondja, hogy mesterséges rubin, aminek az ára sokkalta olcsóbb és kevésbé megbecsült.

Konkrét eset:

Ha ezt a rubin dublettet befoglalják egy zárt foglalatba ahol nem látszódik a dublett alja akkor soha nem fogunk rájönni, hogy a kőnek csak a fele rubin a másik fele üveg és így szinte töredéke egy valódi, természetes rubin ékszernek.

Megoldás:    a „Ékszervásárlási útmutató” című cikkben leírtak követése és a további cikkek rendszeres olvasása

3.)

Legősibb...

Amikor az ékszerész hazudik! Nem akarom ámítani a kedves olvasót, sajnos vannak ilyen esetek is. Nincs semmilyen statisztikám, de úgy ítélem meg, hogy ezeknek a becsapásoknak nagyobb a száma, mint ahogy azt gondolnánk (annak ellenére mondom ezt, hogy magamat optimista embernek tartom).

Általában a nemesfém finomságával, eredetével, vagy fajtájával kapcsolatos torzítások a jellemzőek.

Nincs benne fémjel és azt mondják, hogy legális úton lett kereskedelembe hozva. Vagy a foglalt drágakő mivoltáról, esetleg a minőségéről.

Továbbá az antik ékszerek hitelességével kapcsolatban torzítják az igazságot vagy félre magyarázzák annak történetét, korát, esetleg egy bődületes hazugsággal fejelik meg az egészet.

Ezt általában az utcai vagy a külföldi bazároknál praktizálják a tapasztalatlan turistákkal.

Megoldás: kövessük az alapszabályt, csak megbízható forrásból vásároljunk ékszert. Főleg ha nagy értékben történik a vásárlás.

Ez egy valódi gyémánt!

4.)

Legsunyibb...

Ezek azok a trükkök, fortélyok, amelyeket csak a legtapasztaltabb ötvösök és becsüsök „művelnek” így a kivédésük viszonylag nehéz.

Konkrét példa: Nézelődünk, és egyszer csak meglátjuk AZ ékszert! Kiderül, hogy valódi rubin ékszer és ezt az ékszerész tudja igazolni is. Az ára? Hát, drága. Na de mit is várjunk egy RUBIN köves ékszertől. Ekkor bemutatja az ékszerész a tanúsítványt, amin mindent látunk, de semmit sem értünk. Na de az ékszerész komoly, az üzlet légkondis, igényes, itt úgyse csapnának be. Megvesszük!

Látszólag nem is csaptak be minket. Na de valóban reális áron történt a vásárlás? Annyit ér az ékszer? És a kő ami benne van?!

Ilyenkor az embert az zavarja leginkább, hogy vajon palira vették? Hogy 100 ember közül mind a 99-nek olcsóbban adta volna el, csak belőle csináltak bolondot?

Megoldás: rendszeresen olvassa az ekszerbolt.net cikkeit és Önből is profi ékszer szakértő válhat vagy legalábbis profi vásárló!

Elöljáróban csak annyit, hogy ha egy minőségesebb, drágább, „luxusosabb” rubin (vagy akármilyen más drágaköves) ékszert vásárol, akkor nyugodtan alkudjon és ha sikerül, akkor máris jó élménnyel tér haza, ahelyett hogy becsapottnak érezné magát. Ne feledje az ékszer annyiba kerül amennyiért megveszik!

2500 dolláros gyémánt gyűrű. 12.000 dollárért szerették volna eladni...

A jövőben konkrétabb problémákkal fogom megismertetni a kedves Olvasót, de megpróbálok minél gyakorlatiasabb maradni (lenni)...

U.i.:

+1 megtévesztés és kivédése készülőfélben van. Az egyedi ékszerek és a kommerc hétköznapi ékszerek közötti különbségeket fogom feltárni...Ne maradjon le róla...

Ez egy egyedi opál medál aminek az ára nem egyenlő, az opál és a nemesfém értékével! 

opal-medal

Ugye látja az egyediségét, a lényét, a "személyiségét", érződik rajta, hogy más mint egy hétköznapi ékszer...
 

hirdes

 

 

hatar

Főoldal

Sztárok titkai!

Alakítsunk külsején?!

Ingyenes stylist tippek

1500 ékszerbolt

Partnerek

Kapcsolat

 

hatar

feliratkozas

nyil Nézzük a titkokat!

ekszer

arrow Alakítsunk külsején?!

 

 

 

 

 2009© ekszerbolt.net Minden jog fenntartva.All rights reserved.