Hogyan kerülhetjük el a
megtévesztéseket és csapdákat az ékszerboltban? Mi az, amit nem mondanak el az
ékszerészek? Mire gondolnak az ékszer kereskedők, amikor megpróbálják eladni az
ékszerüket?Hogyan viselkedjünk egy
ékszerüzletben, hogy komolyan vegyenek? Lehet alkudni az ékszerüzletben?
Nos, mindezekre megkaphatja a
választ, ha türelmesen végig olvassa a cikkemet. Kellemes időtöltést kívánok!
Miért van az, hogy két ékszert,
hasonló küllemmel teljesen más árkategóriába sorolnak. Reális ez? Átverésről
van szó?
Alapvetően négy kategóriába
sorolom az ékszervilágban a megtévesztéseket:
1.)
Legnépszerűbbek...
Ezek azok a módszerek, amiket
legnehezebb kivédeni. Az ékszerész kihasználja a vásárló tapasztalatlanságát.
Konkrét példa: az emberek
nagy többsége úgy gondolja, hogy a brill = gyémánt, ami nem igaz! A brill egy
csiszolási forma, amit számos drágakőnél lehet alkalmazni.
Mi történik?
Bemegyünk egy ékszerüzletbe
konkrét tervek nélkül. Szeretnénk körülnézni vagy „meglepni” magunkat egy
aprósággal. DE nincs meg az elhatározásunk a vásárláshoz.
Bámészkodunk és egyszer csak
megpillantunk egy szép medált, amit szívesen viselnénk és a kő is gyönyörű
benne. Megkérdi milyen tulajdonságokkal bír az ékszer és az ékszerész kimondja
a kulcsszót: BRILL.
Úristen ez egy gyémánt! És
nem is drága. Ezt nem hagyhatom ki, még úgyse volt gyémánt ékszerem és most már
tényleg megengedhetem magamnak. Az ékszerész is kedves és becsületesnek tűnik,
lesz ami lesz megveszem! Idővel az embert fúrja a kíváncsiság, jó üzletet
kötött-e? Bemegy az első ékszerbecsüshöz, zálogoshoz és megtudja az igazságot.
Hazudott az ékszerész?!
NEM! Tudta hogy
megtévesztei Önt? Valószínűleg igen. Utólag tehet bármit? SEMMIT! De
megelőzhettük volna a bajt...
Ez egy igazi gyémánt?
Megoldás: mindig konkrét kérdéseket tegyünk fel:
·Nemesfém ez az
ékszer?
·Milyen? Ezüst,
platina, arany?
·Természetes
drágakő található az ékszerben?
·Milyen fajtájú a
drágakő?
·Milyen minőségű a
drágakő? Zárványos (kisebb-nagyobb hibák a drágakőben)? Tiszta? Mekkora lenne
az értéke, ha nem lenne befoglalva?
·A vásárlást követően ad tanúsítványt vagy független értékbecslő által kiadott
certificatot?
·Garanciát vállal
a termékére? Milyet? Elsősorban drága ékszereknél szokás kérni.
·Az
„Ékszervásárlási útmutató” című cikkben olvasottak praktizálása és a további
cikkek rendszeres olvasása sokban segítheti a megtévesztések
kiszűréséhez
Ne feledje a leglényegesebbet: Nincs
buta kérdés! Bizonytalan? Szeretne biztos lenni a vásárlásban? Ha
az ékszerész ebben nem hajlandó segíteni és
nem partner ebben, akkor azt kell mondanom, hogy rossz
helyen kopogtatott.
Az
ékszer vásárlás bizalmi kérdés,
ha az ékszer kereskedő semmit sem hajlandó tenni
ennek kiérdemlésében, akkor hiába jó
és szép a terméke. Ráadásul valószínűleg
megvan az oka annak, miért nem segítőkész és
miért nem hajlandó válaszolni a kérdéseinkre. Nem
érdemes gyanakodva, kétkedéssel, öröm
nélkül viselni egy ékszert...
Egy másik tipikus példa a népszerű megtévesztéseknél, amikor azt
mondják az opálról,
hogy természetes, csak hogy a valódi opált (mesterséges módon) „összedarálták”
majd abból létrehoztak (kiolvasztottak) egy természetes követ.
Ez talán a leghihetetlenebb
és legelképesztőbb történet, amit az opálról hallottam. Tehát elsősorban az
opálnak az állaga és tulajdonsága nem teszi lehetővé az „összedarálást” majd
egy szabályos drágakő létrehozását.
A másik pedig, hogy ha az ember mesterséges úton
beavatkozik a kő szerkezetébe, akkor az már nem lehet természetes.
Egy természetes boulder opál!
2.)
Leggyakoribb...
Ebben az esetben az ékszerész
apróbb vagy nagyobb csúsztatásokkal próbálja meggyőzni a bizonytalan vevőt.
Sajnos azt kell mondanom, hogy ebbe a csapdába még a legerkölcsösebb
ékszerészek is beleesnek.
Tipikus példák, amikor az
eladó azt mondja a vevőnek, hogy a kő pl. zafír, de nem fejezi
be a mondatot, hogy zafír utánzat, ami tulajdonképpen magyarra
lefordítva mondjuk üveg vagy műanyag, de lehet más anyagból is.
Vagy például csak annyit mond
az eladó, hogy rubin gyűrű, de nem mondja, hogy mesterséges rubin, aminek az
ára sokkalta olcsóbb és kevésbé megbecsült.
Konkrét eset:
Ha ezt a rubin dublettet befoglalják
egy zárt foglalatba ahol nem látszódik a dublett alja akkor soha nem fogunk
rájönni, hogy a kőnek csak a fele rubin a másik fele üveg
és így szinte töredéke egy valódi, természetes rubin ékszernek.
Megoldás:a
„Ékszervásárlási útmutató” című cikkben leírtak követése és a további cikkek
rendszeres olvasása
3.)
Legősibb...
Amikor az ékszerész hazudik!
Nem akarom ámítani a kedves olvasót, sajnos vannak ilyen esetek
is. Nincs
semmilyen statisztikám, de úgy ítélem meg, hogy ezeknek
a becsapásoknak nagyobb a száma, mint ahogy azt
gondolnánk (annak ellenére mondom ezt, hogy magamat optimista embernek
tartom).
Általában a nemesfém
finomságával, eredetével, vagy fajtájával kapcsolatos torzítások a jellemzőek.
Nincs benne fémjel és azt
mondják, hogy legális úton lett kereskedelembe hozva. Vagy a foglalt drágakő
mivoltáról, esetleg a minőségéről.
Továbbá az antik ékszerek
hitelességével kapcsolatban torzítják az igazságot vagy félre magyarázzák annak
történetét, korát, esetleg egy bődületes hazugsággal fejelik meg az egészet.
Ezt általában az utcai vagy a
külföldi bazároknál praktizálják a tapasztalatlan turistákkal.
Megoldás: kövessük az alapszabályt, csak megbízható forrásból vásároljunk
ékszert. Főleg ha nagy értékben történik a vásárlás.
Ez egy valódi gyémánt!
4.)
Legsunyibb...
Ezek azok a trükkök,
fortélyok, amelyeket csak a legtapasztaltabb ötvösök és becsüsök „művelnek” így
a kivédésük viszonylag nehéz.
Konkrét példa: Nézelődünk, és
egyszer csak meglátjuk AZ ékszert! Kiderül, hogy valódi rubin ékszer
és ezt az ékszerész tudja igazolni is. Az ára? Hát, drága. Na de mit is várjunk
egy RUBIN köves ékszertől. Ekkor bemutatja az ékszerész a tanúsítványt, amin
mindent látunk, de semmit sem értünk. Na de az ékszerész komoly, az üzlet
légkondis, igényes, itt úgyse csapnának be. Megvesszük!
Látszólag nem is csaptak be
minket.
Na de valóban reális áron történt a vásárlás? Annyit ér az ékszer? És a kő ami
benne van?!
Ilyenkor az embert az zavarja
leginkább, hogy vajon palira vették? Hogy 100 ember közül mind a 99-nek
olcsóbban adta volna el, csak belőle csináltak bolondot?
Megoldás:rendszeresen olvassa az ekszerbolt.net cikkeit és
Önből is profi ékszer szakértő válhat vagy legalábbis profi vásárló!
Elöljáróban csak annyit, hogy
ha egy minőségesebb, drágább, „luxusosabb” rubin (vagy akármilyen más
drágaköves) ékszert vásárol, akkor nyugodtan alkudjon és ha sikerül, akkor máris
jó élménnyel tér haza, ahelyett hogy becsapottnak érezné magát. Ne feledje az ékszer annyiba kerül amennyiért megveszik!
2500 dolláros gyémánt gyűrű.
12.000 dollárért szerették volna eladni...
A jövőben konkrétabb
problémákkal fogom megismertetni a kedves Olvasót, de megpróbálok minél
gyakorlatiasabb maradni (lenni)...
U.i.:
+1 megtévesztés és kivédése
készülőfélben van. Az egyedi ékszerek és a kommerc hétköznapi ékszerek közötti
különbségeket fogom feltárni...Ne maradjon le róla...
Ez egy egyedi opál medál
aminek az ára nem egyenlő, az opál és a nemesfém értékével!
Ugye látja az egyediségét, a
lényét, a "személyiségét", érződik rajta, hogy más mint egy hétköznapi ékszer...
